A gyaloghíd Szolnok városában, a Tisza folyó felett, a Tiszai hajósok terét a Tisza-ligeti Termál stranddal köti össze. Az acélszerkezetű mederhíd befogott ívekre függesztett, rácsos merevítő tartójához mindkét parton vasbeton feljáróhidak csatlakoznak. A híd karcsú légies szerkezete a „tiszavirág” szimbólumaira emlékeztet. A kifelé döntött mederhíd ívei a „szárnyakra”, a merevítő tartó a „bordázott testre”, a város felőli hosszabb feljáró a „farok részre”, mely elképzeléséhez a díszkivilágítása is segítségül szolgál. A három nyílású híd hossza 445 m, mellyel Közép-Európa leghosszabb gyaloghídja. Akadálymentes közlekedésre alkalmas.

Tervező Pálossy Miklós Pont-Terv Zrt, kivitelező KÖZGÉP Zrt.

Nevét a Tiszavirágról kapta, mely rövid életű szárnyas rovar, egy kérészfaj. A híd környezetében tömeges rajzásuk egyedülálló látványosságot nyújt.

A Városligeti Wünsch híd a földalatti vasút „csatlakozó beruházásaként” készült. A földalatti végállomása ekkor a Széchenyi fürdőnél volt, a híd a vasúti pálya feletti biztosította az átkelést. Wünsch Róbert – a híd névadója – tervezte és építette.

A monolit vasbeton ívhíd merev betétes szerkezet, melyet a híd építője szabadalmaztatott. A híd nyílása 10,7 m, szélessége 2,6 m.

1973-ban a földalatti vonalát meghosszabbították, a pályáját lesüllyesztették.

Legutoljára 2006-ban újították fel.

A Kőröshegyi völgyhíd, 1872 méterével Magyarország leghosszabb hídja, szinte napra pontosan 3 év alatt épült fel. A 2007. augusztus 8-án megtartott ünnepélyes átadás után a Balaton déli partjára, vagy a horvát tengerpartra utazók kevesebb, mint egy perc alatt futnak át a hídon, a 87 m magasban átvezetett 2×2 sávos autópálya segítségével.

A híd a nyertes kivitelezői ajánlatnak megfelelően mint „többnyílású, folytatólagos, felsőpályás, változó magasságú, támaszok felé parabolikusán kiékelt, egyszekrényes, kétcellás feszített vasbeton gerendahíd” épült meg. A 13 db 120 m-es és a végek felé 95 m-re illetve 60 m-re rövidülő nyílásból álló szerkezet 4000 m vízszintes ívelésével, egységes 2,86%-os esésével szépen illeszkedik a Dél-Balatoni tájba.

A pillérek közül hét eléri, vagy meghaladja a 70 m-t, kettő pedig 30 cm híján 80 m magas. A pillérek építéséhez használt toronydaru gémmagassága egyes esetekben elérte a 100 m-t.

A felszerkezet építését a két hídvég felől kezdte meg a kivitelező, szabadon betonozásos technológiával. Az átadási határidő szorítása a technológia megváltoztatására kényszeríttette a kivitelezőt. Az új építési eljárás szerint a híd elemeit 1,50 m-rel rövidebbre gyártották a terepszinten, majd onnan a kissé „könnyített”, 620-670 tonnás elemeket a szabadszereléses technológiához átalakított szerelőhíddal, speciális emelősajtókkal és pászmákkal emelték fel.

A híd tervezője a Hídépítő Zrt. és a Pont-Terv Zrt. volt. Építője a Hídépítő Zrt. volt.

A kép az A-HÍD Zrt. engedélyével jelent meg.

Ferdekábeles, csúcsméretű hidunk, melyre sokat kellet várni. Hosszú vajúdás, viták, az engedély megtámadása előzte meg az M0 oly fontos, hatalmas hídjának építését.

Soha nem látott érdeklődés, viták kisérték a tervezést: 114 fő nyilvánított véleményt, 31 tagú társadalmi zsűri foglalt állást, hat változatból két ferdekábeles megoldást választottak (2. és 6. változat, majd a „7M” változatot fogadták el. Említésre méltó, hogy Makovecz Imre népies változata is versenyben volt a kiérlelt, Hunyadi Mátyás készítette tervvel. A 11. sz. főútig vezető, öt hídból álló mű óriási érdeklődés mellett épült, hála a látogatóközpontnak. A ferdekábeles főhídhoz csatlakozó többi műtárgy egyenként is figyelemreméltó alkotás, a szerkezetek beúsztatása is látványosság volt. A híd egyes részletei: kerékpárút, díszvilágítás, kamerarendszer külön is figyelemreméltóak. A Széchenyi díjjal elismert alkotás az M0 építésének kiemelkedő eseménye volt.

Két könyv (Az én hidam és dr. Domanovszky Sándor szerkesztésében megjelent Az M0 Északi Duna-híd acél felszerkezetének megvalósítása) és rengeteg cikk, előadás hozzájárult ahhoz, hogy nemcsak a szakemberek ismerték meg ezt a remek Duna-hidat.